Amikor felébredtem akkor még minden normálisan indult,még a délutánból hátra levö néhány óra is,nem gondoltam volna hogy ekkora élménnyel fogok gazdagodni még igy a hétvégét zárót illetöen,meg mellesleg már jó ideje készültem erre a napra,mert hát ma volt az a nap,amikor elmehettem megnézni rokonaimmal a Mátyásföldi szinházba a : Charley Nénje c. zenés bohózati darabot.

Az indulást olyan 18:30ra terveztük a szinházba a mamámmal,de még fél elött egy olyan 5-6 percel elindultunk,csak hogy tényleg idejében oda érjünk,és pont jól idözitettük az indulást,meg pont akkora értünk oda,amikorra terveztük.Szerencsére az elöadás elött volt egy kis idö arra,hogy megnézhessük Eröss Zsolt (azaz Eröss Zsolt aki a hegymászásának köszönhetöen elvesztette a lábát) fényképes kiállását,amit csak márc.1ig lehet megnézni.A képei egyszerüen lenyügözöek voltak,személy szerint nekem még két kedvenc képem is lett a fényképei közül,mikor már végeztünk a képek megnézésével,akkor becsöngettek a darabra.Hál istennek két részes volt az elöadás,igy volt közte egy elég lightos szünet.A darab elsö része nem volt rossz,de valahogy nem volt az igazi,a szünetben a mammám testvérével elmentünk az állitolagos hátsó férfi wchez,de kiderült,hogy ott csak a szinész öltözö van,és egy nöi wc (egy kicsit sikerült is benéznem a müvészöltözö egy kis részletébe,a takaritónö külön kérte,hogy ne menjünk be a szinész öltözöbe :D ) igy kénytelenek voltunk az elöl levöbe menni,a könnyitésünk végén folytatodott az elöadás második része.

A darab második részében már végre volt történés,bár nehéz eltalálni, hogy meddig vicces, és mettől ripacskodás. Itt nem mindig sikerült,de ettöl függetlenül tele van szenzációs,fantasztikus színészekkel, dalokkal, és táncokkal, egyszerüen lehet dölni lehet a nevetéstöl.De itt jön a hatalmas meglepetés,a darab végén amikor kimentünk a kabátokért,és felöltöztünk,akkor néztem egy hatalmasat,hogy-hogy a föbejáratnál van a Kautzky és a többi szinész,és miért nem szinész bejáron készülnek távozni,de igy muszály volt élnem az alkalommal,és oda mentem hozzá,hogy kérjek egy autogrammot a következö szöveggel "Elnézést szinmüvész úr,kérhetnék öntöl egy autogrammot ?" Erre ö azt felelte,hogy persze,miért is ne.Külön mondtam is,hogy "Krisztiánnak lesz" erre odalépett a kóla automatához,és aláirta a jegyemnek a hátúlsó részét.

Szóval megkell hagyni,hogy a szinművész úr elég közvetlen ember,bár személy szerint beképzeltebbnek gondoltam,de jó látni,hogy nem az.A vissza felé úton már inkább busszal jöttünk,mert hát az úgyis hamarabb haza dob.Nagy mázlinknak köszönhetöen két busz is elment az orrunk elött,de aztán nem sokára jött egy 276-os busz is,amivel végülis elég hamar haza értünk :)

részlet a Charley Nénje c. darabból